korábban is késö lett volna.
új chemical brothers album: The Universe Sent Me - YouTube
5 perc 25 másodpercig sétálgat a csóka a színpadon, dünnyög valamit, aztán leül a dobokhoz.
Nem tehetek róla, de ennyi évtized után is még mindig libabőrös leszek, ha meghallom.
Van az a vicc, hogy bejön a színpadra egy öreg, dagadt, kopasz ipse, és lámpákkal van kirakva a zakója. Vagy mégsem…? :) A világturné minden városában kondicionált közönség felbecsülhetetlen. Minden másra ott a: parararaparaaa pappara.
tv goto Scrubs
then goto Colin Hay
then goto Overkill
Repeat
:)
Ő itt Dave Virginiából.
Fiatal korában játszott egy zenekarban, de az énekes korai halála miatt feloszlottak.
Alapított egy zenekart, ahol énekelt meg gitározott.
Pedig Dave alapvetően dobos.
És soha nem tanult zenét.
Még kottát olvasni sem tud.
Pedig milyen sokra vihette volna… :DDD
https://www.youtube.com/watch?v=NWU33fvPxd0
Talán kevesen tudják, de létezett egy amerikai zenekar Budapest néven úgy 20 éve. Akinek mond valamit a Stereophonics, a Train vagy a Dishwalla neve, biztosan értékelni fogja. Kár, hogy nem lettek nagyobbak, mert igazából k.jó. És ez a legjobb, amit a Budapesttől kaphatsz. :DD
van egy ilyen is, (bar en nem vagyok Radiohead fan), haver atkuldte az a biznyos Glastonbury felvetelt, ha valakit erdekel
Van az úgy, hogy az ember többször meg kell nézzen valamit, hogy egyáltalán felmerüljön a kérdés, hogy ezt most akkor hogy a f.ba csinálták? Így jártam anno a Bush videóval. Ami egyébként egy tök jó alternatív rock, visszanyúlva a 90-es évek beli, jó kis dallamos, grunge gyökerekhez.
Megfejtéseket a szerkesztőségbe várjuk Egri János címére, nyeremények: 3 rózsaszínű hangszóró.
Hallgatni jobb, mint nézni! :)
Instant ban 😀
ezt hallgatni sem :DDDD
18 éve, hogy Párizsban megállt egy szív. A legelegánsabb, amit rockszínpad láthatott. A legenergikusabb úriemberé. A legmaximalistábbé. A nők örök rabjáé. Robert Palmeré.
Ma már persze nem igazán lehetne egy olyen klipet elfogadtatni, mint az Addicted to love, de azért a zene még mindig megtolja az adrenalint. Anyám, azok a gitárok.
Egyszerűen ellenálhatatlan Most már pinkben.
De az én kedvencem a Duran Duran fiúkkal Power Station-ként elkövetett Marc Bolan feldolgozás, a get it on. Sztem még az eredeti, T rex verziónál is jobb.
Hát ugye… ízlések és pofonok… nekem inkább Carl P.
Öööö, izé… miért épp nekem? :)
Sorry, nem válasz akart lenni. :-D