Ez mit jelent? Hogy érted, hogy nyomulás?
“Pushed in Ubuntu” – annak idején az Ubuntu vezette be, ledugva a torkodon, ha akarod, ha nem akarod (alig lehetett törölni, hogy az OpenOffice-t lehessen telepíteni helyette), és valósággal csapnivaló volt még az OpenOfficeWin-hez képest is.
A LibreOffice az OpenOffice forkja, amit az OpenOffice fejlesztők hoztak létre, mert nem voltak elégedettek (hatalmas meglepetés…) azzal, ahogy az Oracle kezeli a projektet.
Nem voltam ott, nem tudom, hogy született meg a döntés a Canonicalnél, hogy lecseréljék az elhanyagolt OpenOfficet az új forkra, ami aktívan van fejlesztve, ráadásul főleg az eddigi fejlesztők által, de biztos, nem volt egy nehéz döntés.
Ha pedig nem tetszett, 2 paranccsal biztosan le lehetett cserélni.
Használhatóságra nem tudok mit mondani, szerencsére nagyon ritkán van szükségem bármilyen ilyen alkalmazásra.
Akkor hogyan tovább?
Ha, en nagyon meg akarnam ezt fejteni, akkor kb ezt csinalnam:
- eloszednek egy korabbi allapotban levo mentest, mert az elso feladat az, kideriteni, hogy mi tortent/mivel allunk szemben
- eloszor osszevetnem a hibas file meretet es az elozo allapotanak a meretet es megneznem, hogy kb. “elvarhato” meretu-e a file. Ha pl. az elozo allapot 2.5MByte, de ez csak 8 kByte, akkor ertelemszeruen, kuka.
- beleneznek tobb, regebbi verzios allomanyba, hogy szemre kiszurhato-e egy minta. Ha kiszurhato egy mintazat (pl hasonlo helyeken hasonlo karakterek vannak, stb), akkor megneznem, hogy ez a minta egyezik-e a hibas allomannyal. Ha nem egyezik, akkor kuka.
- megneznem, hogy a korabbi mentesekbol lementett fileokban, a hex editorral belenezve, vannak-e olvashaot szovegek. Mintha a Word fileokban a docx elottig ezmukodott volna, ha nem volt titkositva az allomany. Ha a korabbi fielokban van olvashato szoveg, de a hibasban nincs, akkor szinten kuka.
Ha itt minden teszten atment a file, akkor elkepzelheto, hogy meg lehet menteni. Valami header vagy valami mas dolog serulhetett benne. Itt alapvetoen az egyik ut arrol szol, hogy keresni kell egy igen reszletes, az adott file formatum verziora leginkabb hasonlito leirast, a pontos file szerkeztrol, es meg kell probalni az alapjan, kezzel szamolgatva a byteokat a hexeditorban megnezni, hogy “van-e ertelme igy a dolognak”. Tehat a specko alapjan, pl feldolgozhato-e a file header, el lehet-e jutni az adatbyteokig. A masik ut az arrol szol (en valszeg ezt valasztanam), megkeresnem az office programcsomag forrasaban a file megnyitas funkciot, megneznem, hogy lehet-e benne debugot belerakni/bekapcsolni/debuggal ujraforgatni/stb es megneznem, hogy megnyitaskor hol botlik meg. A forraskod alapjan azutan latszani fog, hogy a filet kezded-e el modositgatni, vagy az office programba kezdessz beleturni, hogy megnyiljon. Ha pedig megnyilt valamennyire, akkor el kell menteni egy olyan formatumban, aminek a forrasaba nem turtal bele.
Illetve, meg az is most jutott az eszembe, hogy meggogliznam, hogy van-e valam recovery tool az adott formatumhoz. De, ugye ezeket a toolokat, nem tudod generikusan megirni, mert minden adatvesztes es adatserules mas es mas lesz. Tehat, lehet, hogy elkoltessz 20-30 ezret olyan toolokra, amik neked ebben az esetben semmire sem jok, viszont van olyan fileserules, amit tenylegesen ki tud javitani, mert azokat arra a serulesre irtak meg.
1 kedvelés
Ajaj! “Értem, uram, értem, csak fel nem foghatom!”
Ezesetben lehet, fel kéne keresni egy adatmentő céget.
Vagy ahogy írtam, az utolsó mentéstől újra dolgozni. El kell dönteni, melyik kerül többe.
1 kedvelés
De egy adamentő cég ezt nem fogja megicsinálni egy 2011es iMac áráért 
Az a baj, hogy a “pendrive” nagyon nem ilyen felhasználásra készült! Az arra való, hogy bedugod a gépbe, rámásolsz valamit, elviszed valahová, és ott megnyitod / felmásolod.
Esetleg valami olyan eszközben - célra használod, ami csak olvassa.
Ha folyamatosan módosítgatsz rajta egy fájlt, akkor “elhasználódik” az a terület, ahol tárolva van… Az SSD hasonlóan működik, mint egy USB Stick, de annak vannak beépített szoftveres okosságai arra, hogy megpróbálják a teljes tárterületet egyformán elhasználni.
De az USB Stick ilyet nem tud, mert nem erre találták ki…
Szerintem “csak” annyi történt, hogy hibás már az adathordozó.
Villámgyorsan menteni a gép belső meghajtójára, arról dolgozni, mert az arra való, és szintén azonnal mentést is csinálj valami külső eszközre, szerintem.
1 kedvelés
Igaz, és elméletben tudom is…
…akkor most már csak át kell ültetned az elméletet a gyakorlatba:
- Csinálj egy könyvtárat valahol a doksik között, és másold bele a pendrive tartalmát, aztán ott dolgozzál
- Másold ki bizonyos időközönként egy, de inkább kettő
külső meghajtóra. Mondjuk szerdánként az egyikre, szombatonként meg a másikra, de persze ennyire gyakran nem kell
Ezt a pendrive-ot le kellene tesztelni valami tesztprogrammal, de mivel nem nagy összeg, és valószínűleg tényleg elhasználódtak részei, egyszerűbb és biztosabb leselejtezni.
1 kedvelés
Mindig készüljön biztonsági másolat (vagy kettő), miután módosít az anyagon.
1 kedvelés
Vagy dolgozz a cloud-ban… Nékünk a nagyon fontos doksik mind ott vannak. Plusz ott van history.
A felhőben dolgozástól ments meg minket, Uram!…
Az megvan, hogy most is a felhobe tolod a kontentet?
2 kedvelés
Mondjuk mi nem is baszakodunk ennyit… fizetunk es hasznaljuk. Aztan szivjon vele mas, hogy folyamatosan meglegyen. Van olyan doksi aminek a tartalma tobb milliot er, havi $10 nem nagy ar azert, hogy mindig es mindenhol elerheto legyen.
2 kedvelés
Dolgozzon a felhőben aki felhőfüggő akar lenni!
Elmondod, miért vagy ennyire ellene?
Én is tudok mondani okot: nem te rendelkezel a saját adatoddal. Azaz nem tudod kontrollálni mi történjen vele. Pl. ha szeretnéd véglegesen törölni, és még ha a rendszer ki is írja, hogy törölve, akkor sem lehetsz száz százalék benne, hogy ténylegesen törlésre került minden egyes rendszerben. Aztán nem tudod, hogy valójában hol tárolják az adataidat. Tehát, ha kötelező vagy mondjuk csak Magyarországon vagy Európában tárolni valamit, akkor ebben nem lehetsz 100% biztos, hogy tényleg nem kerül-e át más helyre. Továbbá más felel az adatok biztonságáért. Tehát ha bármikor kikerülhet egy szupertitkos dokumentum mondjuk mert rosszul kattintott egy (a felhőt) üzemeltető vagy fejlesztő. Aztán még ott van az, hogy elolvassa-e bárki más a doksit vagy sem. Persze erről én is tudnék vitázni, hogy ez alapból hülyeség, mert annyi dokumentum van, hogy nincs értelme olvasgatni ennyit, de az MI-vel már ez sem gond, hogy kiszűrje az érdekesebb dolgokat…
Hozzáteszem azt is, hogy én is felhő párti vagyok, egyszerűen muszáj lesz hosszú távon megbízni egy cégben. Erre tart a világ.
Az almamag kozossegenek tagjai szerintem nem nuklearis titkokat tarolnak a cloud-on. Igy a szelsoseges riadalom-keltest akar at is lephetnenk. Ok, lehetnek egyeb szupertitkos ugyek is, de a szupertitkos ugykezeloknek eleve meg van hatarozva mit tehetnek es mit nem. Igy ezt az esetet is kipipalhattuk.
A doc es xls fileok tartalma kevesbe erdekli a szolgaltatokat. Az sokkal inkabb, hogy milyen intenzitassal, milyen idosavban, honnan…stbstb hasznaljak a szolglaltatast (“profilozas”). Illetve egyeb kenyelmi szolgaltatst is eladjanak.
1 kedvelés